Elkészült a Kalliopé 2, azaz a versek metrumát kielemző program továbbfejlesztett változata. A régi, immár 1-es változat továbbra is elérhető, sőt, szerkesztéshez továbbra is az ajánlott. A 2-es Kalliopé sokkal több részlettel szolgálhat, van benne rím-elemző és strófa-kereső is.
A Kalliopét persze nem kell túl komolyan venni: a verseket emberek írják, embereknek.
A két Kalliopé erényeit ez az oldal ötvözi egy kényelmes felületen.
19 év nívódíjasainak szövegeiből állított össze antológiát a Látó. A hibátlanság vágya a szerkesztők (Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor) szerint olyan, mint egy „túlméretezett lapszám”, amely egyfajta keresztmetszete az eltelt majdnem húsz év erdélyi magyar irodalmának. A kötetet ünnepi keretek között tegnap mutatták be Marosvásárhelyen. Az antológiában a másnapos szerzői közül helyet kapott Balázs Imre József, Váradi Nagy Pál és Visky Zsolt egy-egy szövege is.
A Palatinus kiadó 2008-ban megjelent versantológiájának, a Használati utasításnak— szó szerint— prózai párja aPróbaidő. A kötet szerkesztői, k.kabai lóránt és Reményi József Tamás levélben fordult az irodalmi folyóiratok szerkesztőihez, az utóbbi időben náluk bemutatkozó, még önálló kötet előtt álló prózaírók közül kit javasolnának együttes „föllépésre”. A kínálat tizenhárom lap jelölése és biztatása nyomán alakult ki: Bárka, Élet és Irodalom, Híd, Jelenkor, Kalligram, Korunk,Mozgó Világ, Látó, Műút, Spanyolnátha, Székelyföld, Tiszatáj, Új Forrás.
A kötet szerzői:Bencsik Orsolya, Berka Attila, Brenzovics Marianna, Darvasi Ferenc, J. Szondy György, Kapitány Máté, Láng Orsolya, Nagy Ildikó Noémi, Nagyatádi Horváth Tamás, Szvoren Edina, Terdik Roland, Turi Tímea, Váradi Nagy Pál.
A kötet bemutatójára 2009. október 6-án (kedden) 16 órától kerül sor a Nyitott Műhelyben (Bp. XII. Ráth György u. 4.).
Rögtön uborkaszezon után vetettünk egy pillantást az oldal nézettségére. Örömmel vesszük tudomásul, hogy az eddigi közönség nagyjából kitart az oldal mellett. Az ígéret továbbra sem változik: marad az igényesen szolgáltatott, független és magas színvonalú tartalom.
Átbillent a Föld a nyári napfordulón, és ez azt is jelenti, hogy a Másnapos ismét nyári szünetébe burkolódzik. Vagyis életbevágó dolgoktól eltekintve (a Nap vörös óriássá puffad, a Jupiterben bemozdul a deutérium stb.) az őszi napéjegyenlőségig nagyjából nem fog semmi sem történni az oldalon, mint ahogyan a kinti, főleg a bennünket érdeklő irodalmi világban sem fog.
Évzárásul hadd foglaljam össze néhány kulcsmondatban a másnaposokat érintő eseményeket. Rögtön ősszel, Balázs Imre József szerkesztésében megjelent A meghajlás művészetecímű Korunk-antológia, amelyet azóta Erdély-szerte bemutattunk. Decemberben a Látó nívódíjakat osztott, a díjazottak között ott volt vnp is. Láng Orsolyának megítélték a Communitas Alkotói Ösztöndíjat, így anyagi gondok nélkül dolgozhat készülő kötetén. Méltó zárása az évnek, hogy megjelent Horváth Előd Benjámin debütkötete, A cseplini díva, és ezzel ő az első az ősmásnaposok közül, aki kötettel büszkélkedhet.
Kellemes nyarat! S vigyázni az UV-vel, mert az éppen olvasott könyv nem kap bőrrákot, legfeljebb napozó olvasója.
Az esten a meghívott és a közönség kerekasztalhoz ülnek majd, és a szerzővel folytatott beszélgetésben mindenki tetszés szerint részt vehet. A fő beszélgetőtársak Selyem Zsuzsa és Visky András lesznek.
Frissítés: az esten készült képek megtekinthetőek a Galériában.
Bemutatójára Budapesten, a 80. Ünnepi Könyvhét keretében kerül sor június 6-án 16:00 órától, a Ráday Könyvesházban (Ráday u. 27.sz.). Ugyanitt, ugyanekkor kerül bemutatásra Balázs Imre JózsefFogak nyoma című, szintén verseket tartalmazó könyve is.
Visky András, a Koinónia Kiadó igazgatója beszélget a könyvheti kiadványok szerzőivel és meghívottaikkal. Közreműködik Kubik Anna színművész.
A hét elején mini-felolvasó-körúton járt A meghajlás művészetecímű antológia szerkesztője és a kötet öt szerzője; hétfőn Udvarhelyen a Gondűzőben, kedden pedig Gyergyóban a Salamon Ernő Gimnáziumban, majd a Kárpátikum kávéházban. A turnén készült képekből néhány megtekinthető a Galériában.
A meghajlás művészete felolvasóesttel egybekötött bemutatójára kerül sor Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson. A kötet szerzői közül felolvasnak:
Úgy fél éve jelent meg a Másnapos nézettségéről a legutóbbi cikk . A Másnapos kicsi oldal, és nem hiszi magáról, hogy létfontosságú írásokat közölne, mégis elgondolkodtató a fenti kép*. Örömmel jelentjük, hogy a Másnapos iránti érdeklődés sokszorosa a fél évvel ezelőttinek, ami a nézők számát és területi eloszlását illeti.
Ígéretünk, hogy marad az igényesen szolgáltatott, független és magas színvonalú tartalom.
A Másnapos Oldal: a Másnapos Irodalmi Kör honlapja, drótozott (online) irodalmi folyóirat, léthé parti napfény-fürdőhely, nyálverő felület, egyszóval MIK. Fontos: A cikkek, hozzászólások mindegyike írójának tulajdona, a szerkesztő (admin) semmilyen felelősséget nem vállal értük. "Saját" tartalmára a Másnapos Oldal fenntartja minden jogát.
Javasolt böngészés
Firefox (ajánlott), Opera, Chrome vagy Safari böngészővel, legalább 1024 képpont széles képernyőn javasolt az oldalt nézni. Másban, mint az ajánlott böngésző az oldal viselkedése és kinézete furcsa, hibás lehet.
„Aztán a kiengesztelt neszek elhaltak, kimosta őket a csend. S a csendben a felszakadó, vérbő füst valamit írt a plafonra. Fehéren a fekete, kiolvashatatlan, szürke…”
„A hímekre jellemző a pocak és a gunyort jól bujtató bozontos szakáll. A nőstények esetében gyakori, hogy blúzuk alatt almák helyett szilvát vagy csupán két szem szőlőt tartanak.”
„Ma este kijelentem, hogy a gázon rotyogó puliszka hiába ágál, kicsiny kis lakom elszakad a verszájilag kijelölt anyaországtól, és szuverén, autonóm, sérthetetlen határú maroknyi szikla lesz a népek harcának tengerén.”
„Amerika döntött. Értesített, hogy küldi nagykövetét. Ugrok, hogy mire jönne a helikopter, beszedjem a ruhákat az erkélyről, legyen hol landolnia. Előkeresem az ágy alól a hálózsákot, csak nem alhat szerencsétlen nagykövet a fürdőkádban.”
„Csontjai úgy ropogtak, akár a friss paszuly, amint vigyázzba vágta magát, és a tőle telhető legtörténelmibb hangon kibökte – Akhilleusz! Siegfried! Én is jövök, uraim…”
„Stef Ánusz, mint aki csak úgy sétál, odalépett a szoba teljes déli falát elfoglaló zord könyvszekrény oszlopai elé, feltekintett a porlepte csúcsokra, és bárminemű, sámántánccal vagy véráldozattal járó beavatási rituálé nélkül tudta, hogy ebben az elfeledett monostori lakásban most egymaga a rettenetes és szeszélyes utókor, igen, ő a múlt jövője.”
„Egyedül a Moby Dick nem akart az istennek sem feloldódni, úgy kellett szétnyomja a kád szélén, mint valami dühödt csimbókot; ellenben a többi békésen, szinte alázattal mondott le eredeti formájáról meg színéről, és vegyült el az irodalmi kotyvalékban.”
„Aztán a kiengesztelt neszek elhaltak, kimosta őket a csend. S a csendben a felszakadó, vérbő füst valamit írt a plafonra. Fehéren a fekete, kiolvashatatlan, szürke…”
„Adjátok magotokat a Nílus vizének, áldozzátok azt a Moloknak mostan, hogy cselekedeteitek nyílként hasítsanak az égbe, s általuk szentségteleníttessék az Istennek neve, ébredjen végre álmából mindenható Urunk, és szenvedő népünknek mennyei segítséggel legyen eljövendő!”
„Sóvárogva pillantott körbe, szinte fájt, hogy nincsen tomboló vihar, villámfénnyel és hatalmas dübörgéssel, mert borzongató, buja kacajt szeretett volna kiereszteni torkából, de így, ez sem sikerült neki.”
„Mosolygó, filmvásznat idéző arcok, domborodó, feszes mellkasok, egyenes hátak, kisportolt, ruganyos karok, melyeken az izomfürtök vidáman játszadoztak az olajos napsugarakkal… – de persze most nem a görög olimpiák kecses atlétáira kell gondolni, hanem inkább a babiloni pogány zsoldosok hétvégi gyülekezetére – hiszen mégiscsak az enyedi strandról van szó.”
„Persze, Cilikének könnyű, mert Cilike a strand szépe, az övé az egész bagázs, a vízpárában a szivárvány, a vízcseppekben a gyémántok, a napsugarakban az aranykígyó, anyuka táskájában a málnaízű cukorka és a sárga kislapát, szóval minden, ami számít.”
„Látszólag minden gond vagy elfoglaltság nélkül tesped, barnítja szőke szalonnáját, ám az élesebb szem észlelheti, hogy valójában várakozik – várja, hogy az izgő-mozgó, meztelen testek koccanjanak valahol, hogy kipattanjon a tesztoszteron szikrája, várja, hogy a strand érzékeny pókhálója rezdüljön, hogy az unokatestvére barátjának a szomszédja, vagy öccse osztálytársának a rokona kapjon egy pofocskát, vagy akár egy csúnya pillantást, és…”
„…közben pedig könnyed ritmusra ingatta derekát, hogy farka egyenletesen verődjön a fűtőtest fürtjeihez, mint hajdan kerítés bordáihoz a korhadt fadarab, élvezte a zörejt, s hogy bosszantja a vágy kutyáit.”
„...ezen a délutáni járaton nem a szokásos Nású vagy Séfú, nem holmi kibuggyant pocakú, szőrös mellkasú, félrebillent kalapú, cujkaszagú ellenőr portyázik, hanem a hírhedten rémes Tánti Luminica.”
„Nézem a messzi, mozdulatlan kolostort. Alig közeledtünk hozzá. Elképzelem, ahogy behajtunk az egyik épület elé, a hideg fémnek szorítom a mellkasomat, nem mozdulok. Aztán vizsla szemű szerzetesek adják a filmet kézről-kézre.”
„Nem először fordult most meg a fejemben, hogy nincs ott semmiféle kolostor, csak egy rakás zuzmós szikla, elszáradt fenyők toronynak, meg egy nagy adag fantázia, amit a gyógyulás ostoba reménye, a visszataszító optimizmus táplál és gyúr épületekké.”
„A frásza az volt, hogy iszonkodás közben pofára esik, és a jég összetöri az arcát. Az elülsőre ott az ember keze, kivédi az esést, de a hátulsó védtelen.”
„amikor a mozdonyok énekelnek mocorog a mélyben a régi rejtek megelevenednek a hulla csendek ahogyan a sínek is énekelnek amikor a mozdonyok énekelnek”
Elkészült a Kalliopé 2, azaz a versek metrumát kielemző program továbbfejlesztett változata. A régi, immár 1-es változat továbbra is elérhető, sőt, szerkesztéshez továbbra is az ajánlott. A 2-es Kalliopé sokkal több részlettel szolgálhat, van benne rím-elemző és strófa-kereső is.
19 év nívódíjasainak szövegeiből állított össze antológiát a Látó. 
A Palatinus kiadó 2008-ban megjelent versantológiájának, a 
Megjelent 
A hét elején mini-felolvasó-körúton járt 
